Van egy barátom, százszor végigélte
Vers 2011-ből. Valahogy most szembejött.
Van egy barátom, százszor végigélte,
Hogy ezerszer meghalok, s éltetett.
Minden egyes rohadt sorsfordulómnál
Hátat fordítottam volna magamnak,
De ő buszra ült, s a fejemet fogta
Mindig, mikor újra tizenhat éves
Lettem, mint egy megbolondult tizenhét.
Neki mondtam délután: minden úgy van
Kigondolva, hogy mindezt végignézze.
Nem ijedt meg, megengedte, hogy fázzon,
Lehúzzam az ablakot, és rágyújtsak,
S félálomban vezényelte le éppen
Fejembe vett költözésemet, míg én
Zenét hallgattam, s egy félliteres
Pálinkát öleltem, úgy van, helyette,
Aki félálmában egy senkit ünnepelt.
Kötetbe nem vettem fel, eddig egyedül ITT jelent meg.
Kategóriák:
